A termoszos lombik története

A vákuumpalackok története a 19. század végére tehető.1892-ben Sir James Dewar skót fizikus és vegyész feltalálta az első vákuumlombikot.Eredeti célja cseppfolyósított gázok, például folyékony oxigén tárolására és szállítására szolgáló tartály volt.A termosz két üvegfalból áll, amelyeket vákuum tér választ el egymástól.Ez a vákuum szigetelőként működik, megakadályozva a hőátadást a lombik tartalma és a környező környezet között.A Dewar találmánya nagyon hatékonynak bizonyult a tárolt folyadékok hőmérsékletének fenntartásában.1904-ben megalakult a Thermos cég az Egyesült Államokban, és a „Thermos” márka a termoszpalackok szinonimájává vált.A cég alapítója, William Walker felismerte a Dewar találmányában rejlő lehetőségeket, és mindennapi használatra adaptálta.Ezüstözött belső burkolatokat adott a dupla üvegpalackokhoz, tovább javítva a szigetelést.A termoszpalackok népszerűségével az emberek előrehaladást értek el funkcióik javításában.Az 1960-as években az üveget tartósabb anyagokkal, például rozsdamentes acéllal és műanyaggal váltották fel, így a termosz palackok erősebbek és alkalmasabbak lettek a szabadtéri tevékenységekre.Ezenkívül olyan funkciókat vezettek be, mint a csavaros kupak, kiöntőcsövek és fogantyúk a nagyobb kényelem és használhatóság érdekében.Az évek során a termoszok széles körben használt kiegészítőkké váltak az italok melegen vagy hidegen tartásához.Szigetelési technológiáját számos más terméknél is alkalmazták, például utazóbögréknél és ételtartóknál.Manapság a termosz palackok többféle stílusban, méretben és anyagból készülnek, hogy megfeleljenek a különböző igényeknek és preferenciáknak.


Feladás időpontja: 2023. augusztus 21